Az EU gazdaságának üvegházhatásúgáz-kibocsátása 8 százalékkal nőtt 2021 utolsó három hónapjában 2020 azonos időszakához mérten, miután a válság előidézte visszaesést követően fellendülésnek indult a gazdaság.
Összehasonlításképpen 2019 negyedik negyedévében az EU gazdaságának üvegházhatásúgáz-kibocsátása 1,005 milliárd tonna szén-dioxid-egyenérték volt.
A 2021-es esztendő negyedik negyedévében a legtöbb üvegházhatású gázt (a teljes mennyiség 22 százalékát) a háztartások bocsátották ki, aztán a feldolgozóipar és a villamosenergia-ellátás (21-21 százalék), a mezőgazdaság (12 százalék), illetve a szállítás és raktározás (11 százalék) következett a sorban.
Valamennyi ágazatban nőtt a kibocsátás 2021 negyedik negyedévében 2020 ugyanazon időszakához mérten, a legjelentősebb növekedést a szállítás és raktározás (18 százalék), a bányászat (11 százalék) és a villamosenergia-ellátás (10 százalék) ágazatában könyvelték el.
Éves viszonylatban mindegyik európai uniós tagállam növekedést jegyzett 2021 negyedik negyedévében az üvegházhatásúgáz-kibocsátás terén, ami a gazdasági fellendülésnek tudható be. Néhány országban elenyésző volt a növekedés (Cipruson 0,3 százalékos, Hollandiában és Szlovéniában 2 százalékos, Luxemburgban 3 százalékos), más államokban viszont számottevő, Észtországban például 28, Bulgáriában 27, Máltán pedig 23 százalékos.
Egyes országokban, például Észtországban (28 százalék), Bulgáriában (27 százalék), Svédországban (14 százalék), Lettországban és Belgiumban (13-13 százalék) jelentősebb volt a növekedés, mint a 2019 negyedik negyedéve és 2020 negyedik negyedéve közötti csökkenés.
Az Európai Unió célul tűzte ki, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, hogy 2050-re elérje a klímasemlegességet.